Ingatlanadó Hódmezővásárhely 2012: nő az építményadó és a telekadó Hódmezővásárhelyen 2012-től, mely a kormány döntésének köszönhető. Eszerint a hódmezővásárhelyi önkormányzat ingatlanadót vethet ki 2012. január 1-től. Az összeállításból megtudhatja, hogy mennyi lesz az ingatlanadó (építményadó vagy telekadó) 2012-ben Hódmezővásárhelyen.
A Fidesz ugyan lépten-nyomon tagadja, hogy az ingatlanadózás kiterjesztése felé halad az adórendszer, a benyújtott adójavaslatok, illetve politikusaik – így például Lázár János – nyilatkozatai mégis azt igazolják, hogy a jövőben nagyobb lehet a szerepe ezeknek az adóknak. A Népszabadság utánajárt, hogy mi a helyzet Lázár városában, Hódmezővásárhelyen.
Nem tudom, mit akar itt még megadóztatni Lázár János, már így is elég magas az építményekre kivetett adó Hódmezővásárhelyen - mondta a Népszabadságnak egy, a város ingatlanpiacát jól ismerő szakértő. Ma reggeli rádiós interjújában arról beszélt a polgármester, hogy „mérlegelés tárgyát képezőnek" gondolja a városban az elmúlt húsz évben létrejött komoly ingatlanvagyon „valamiféle" arányos teherviselését.
A szakember – aki nem kívánta felfedni kilétét, mint fogalmazott: „túl nagy a városban a demokrácia" – nem tapasztalta azt a dinamikus fejlődést a hódmezővásárhelyi ingatlanállományban, amiről Lázár beszélt. A városi ingatlanok jó része panellakás, vagy falusi jellegű, például vályogból készült, egyszerűbb szerkezetű ház. Ezeken kívül a városképhez tartoznak még a hatvanas éves kockaházai, valamint a hetvenes éves több szintes, nagyobb komfortfokozatot nyújtó épületei is. Ennél újabb építésű, ráadásul jelentősebb mennyiségű ingatlanról azonban nincs tudomása: egyes részeken ugyan megjelentek az utóbbi húsz évben épült házak, mint például az Új-kishomoki városrészben, de nem ezek határozzák meg a város arculatát.
Ami a helyi ingatlanpiacot illeti, azon egy esetleges adóemelés, vagy teherátrendezés sem tudna segíteni a szakértő szerint. – Mióta szűkültek a hitellehetőségek, lényegében megszűnt a kereslet. Ha van is érdeklődő, legfeljebb 14-15 millióig keres a kínálatban. A hetvenes években épült házak például jószerivel eladhatatlanok.
Építményadó Hódmezővásárhelyen
A hódmezővásárhelyi önkormányzat jelenleg a lakásokra, valamint az ipari és kereskedelmi, banki létesítményekre is kivet építményadót (esetenként a kiszabható legnagyobbat). Mégpedig összetettebb módon, mint az más településeken megszokott. A várost több övezetre osztották, de az ingatlan fekvése mellett az ipari, kereskedelmi épület használati módja is befolyásolja, hogy mekkora adót vet ki rá az önkormányzat. A lakóházaknál pedig a fekvés mellett az életkor, a falazat, illetve az alkalmazott építési technológia dönti el, mekkora a tényleges adómérték, amit tovább növel, ha a tulajdonosnak úszómedencéje is van.
Az önkormányzati rendeletben rögzített alap-adómérték a lakóházak esetében egyébként nem számít rendkívülinek: övezettől függően 110 és 500 forint között mozog négyzetméterenként. Ezt kell növelni az előbb említett módon: a szorzók az ingatlan életkora esetében 0,8 és 1,1, a falazat szerint 0,8 és 1 között szóródnak, míg a medence szorzója méretétől függően 1,2-1,4. Vagyis a legértékesebb helyen fekvő ingatlan adója alapesetben 500 forint, amit további 50 forinttal dob meg, ha a legfiatalabb állományba tartozik, s újabb 100 forint adót jelent, ha úszómedence – mégpedig a rendelet szerinti legnagyobb, tehát 40 köbméter feletti – is tartozik hozzá.
A nagyobb városok általában 450 forint körüli építményadót vetnek a lakóházakra. Ettől a hódmezővásárhelyi önkormányzat nem tér el lényegesen. A megyei riválisnál azonban kétségtelenül jobban megsarcolja lakóit: a szocialista irányítású Szegeden ugyanis a lakóházakra nem, csak a vállalkozással összefüggésben használt létesítményekre vetnek ki építményadót - az ottani rendelet szerint négyzetméterenként 1200 forintot.
Az egyelőre nem világos, hogyan képzeli a hódmezővásárhelyi polgármester az arányos teherviselést az ingatlanok esetében. Nyilatkozatát általában úgy fejtik meg a szakértők, hogy az ingatlanalapú adózás kiterjesztésében gondolkodik a politikus.
A parlament előtt lévő adócsomag szerint 2012-től megszűnne az építményadó és a telekadó plafonja, pontosabban az eddig a korrigált forgalmi érték 3,6 százaléka, illetve a négyzetméter szerint évről-évre valorizált 1100 forint helyébe egységesen a forgalmi érték 3 százaléka lépne. A nemzetgazdasági tárca ötlete – amiről a Népszabadság számolt be elsőként – nagy felzúdulást váltott ki még a kormánypárti frakció soraiban is, több módosító javaslat is érkezett ehhez. (nol.hu alapján)